Hol a színészünk?

„A színész művészetének nyersanyagát környezetétől szívja el.

Vámpír. A szíved vérével táplálkozik.”

„Könnyeid és elcsukló hangod, arcod rángása, kinyújtott kezed, ami simogatni szeretne, ordítozó veszekedéseid, az intim mozdulataid – nyersanyag, anyag (…), ott ragyog játékában a színpadon.”

„Mi az a helyzet, ami neki megfelel? Mit szeretne? Hol érzi jól magát? Neki mi kell?”

„Déryné írja naplójában, hogy a színészek számára külön rezervátumot kellene létrehozni, talán egy szép házat, egy nagy park közepén.”

„Szabad-e mindezt ennyire kihegyezni a színészre? Csak a színészről van-e szó…?” Tényleg csak a színészről?

Popper Péter: A pokol színei